Hírek

Bartha Csilla, Márku Anita és Pachné Heltai Borbála előadása a 19. Élőnyelvi Konferencián

Bartha Csilla, Márku Anita és Pachné Heltai Borbála Többnyelvű nyelvhasználat identitásépítő gyakorlatai digitális diskurzusokban címmel tartott előadást a digitális nyelvhasználat szociolingvisztikai megközelítéséről, különös tekintettel a többnyelvű közösségek vizsgálatára. A digitális nyelvhasználat és az internet térnyerése által létrehozott új műfajok, kommunikációs terek és az átalakuló nyelvhasználat vizsgálata a nemzetközi kutatások szerves részét képezi, magyar viszonylatban még kevéssé kutatott terület. Az internet többnyelvűségre, a különféle kisebbségi nyelvi helyzetekre gyakorolt összetett hatása számos nézőpontból és vizsgálati kontextusba ágyazva közelíthető meg olyan fogalmak mentén, mint például a globalizáció, lokalitás, transzlokális identitás, centrum vs. periféria, transznacionalizmus, szuperdiverzitás, tudásgazdaság, autenticitás, részvétel és bevonódás, ugyanakkor kevesebb figyelem irányul magukra a nyelvhasználókra, illetve a digitális diskurzusra, mint folyamatra. Az előadás interdiszciplináris keretben (a szociolingvisztika, az etnográfia, a diskurzuselemzés eszköztárával) egy sokszínű – kárpátaljai valamint magyarországi többnyelvű közösségekben gyűjtött – internetes korpusz példáin keresztül mutatta be, hogyan válik online közegben a többnyelvű nyelvhasználat a jelentésképzés és az identitáskonstruálás részévé.

19. Élőnyelvi Konferencia - Összefoglalás

2016. szeptember 7. és 9. között rendezte a Sapientia EMTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke (Marosvásárhely), a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke (Kolozsvár), illetve a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Kolozsvár) a 19. Élőnyelvi Konferenciát, mely az élőnyelvi kutatásokra és a dialektológiára fókuszált. Különböző tematikájú kutatásoktól hallhattak előadásokat a résztvevők, ilyen volt például a magyar nyelvjáráskutatás a 21. században: hagyomány és innováció; nyelvváltozatok a 21. században: változó dialektusok, regionális köznyelvek, egységesülés és szétfejlődés; adatgyűjtési módszertan: hagyományos modellek, újítás és lehetőségek; nyelvjárások és nyelvek határán: nyelvjáráskutatás és kontaktológia; nyelvjárások és kisebbségi nyelvhasználat; nyelvjárások és nyelvi tervezés kisebbségi és többségi helyzetben; nyelvjárások és nyelvi attitűdök; nyelvjárások az oktatásban. A diszciplínában jelenlévő hagyományos módszerek újraértelmezése és a digitális forradalom térnyerése által létrejövő innovatív megoldások integrálása aktuális feladata és kérdése ezen kutatásoknak. A globalitás, a nagymértékű társadalmi mobilitás, a tömegkommunikációs eszközök terjedése, a digitális terek jelenléte átértelmezi a különböző módszereket, az adatgyűjtést és a feldolgozást, a vizsgálat során alkalmazott alapfogalmakat.

A konferencián három plenáris előadás hangzott el: Dennis R. Preston (Oklahoma State University, Michigan State University): New Trends in Perceptual Dialectology című előadásában a dialektológiakutatás új lehetőségeit, innovatív módszereit és a tudományterület átalakulását mutatta be. Borbély Anna (MTA Nyelvtudományi Intézet): Fenntartható kétnyelvűség című előadásában egy empirikus kutatás kvantitatív és kvalitatív vizsgálatának lehetőségeit prezentálta. A fenntartható kétnyelvűség modelljének elméleti és gyakorlati alkalmazhatóságát mutatta be. Bodó Csanád (ELTE BTK): Mediatizált nyelvjárások című előadásában a „nyelvjárás” fogalmát vizsgálta meg kétféle kontextusban, egyrészt a médiában, másrészt a moldvai magyar nyelvi revitalizációs programban megjelenő mediatizált „csángó“ nyelvjárással kapcsolatban.

A konferencia során különböző műhelyek is bemutatkoztak, a JelEsély projekt egy önálló, több előadást tartalmazó szekcióban ismertette tevékenységét.

A JelEsély projekt bemutatásra került a 19. Élőnyelvi Konferencián

2016. szeptember 7. és 9. között rendezte a Sapientia EMTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke (Marosvásárhely), a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke (Kolozsvár), illetve a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Kolozsvár) a 19. Élőnyelvi Konferenciát, melyen a JelEsély projekt önálló műhely keretében került bemutatásra Bartha Csilla vezetésével, Bevonódás, esélyteremtés, résztvevő nyelvi tervezés: a JelEsély projekt céljai, eredményei, innovációi címmel.

A műhely keretében elhangzottak a következő előadások:

Bartha Csilla és Romanek Péter Zalán: Jelnyelvi sztenderdizáció és bevonódás: A JelEsély projektum céljai és módszerei című előadásában beszámolt a projekt kezdeti lépéseiről, céljairól, ezek megvalósításának menetéről. Hangsúlyozták a bevonódás, az empíria fontosságát, érzékenyítették a hallgatóságot.

Bartha Csilla: Nyelvi szocializáció, nyelvhasználat és kétnyelvűség a magyarországi siket közösségben című előadásában bemutatta a magyarországi siket közösség jelenlegi helyzetét, lehetőségeit az oktatásban és a munkaerőpiacon. A bilingvális oktatás kötelező bevezetése kapcsán kitért azokra a problémákra és feladatokra, melyek megoldásához a projekt során végzett különböző kutatások eredményei aktívan hozzájárulnak.

Bokor Julianna és Pásztor Diána: A magyarországi siket gyermekek nyelvi kompetenciavizsgálatának elméleti és gyakorlati vonatkozásai című előadásában bemutatta a projekt során készített kompetenciamérések módszereit és eredményeit. Szemléltette a speciális iskolákban készített terepmunkák során gyűjtött adatok feldolgozási lehetőségeit, a kutatás folytatásának további irányait.

Nagyné Kiss Anna és Romanek Péter Zalán: "Ha ez jelnyelven így van, akkor miért nem helyes magyarul”? – Kétnyelvűség, variabilitás és metanyelvi tudatosság siket felnőttek körében című előadásában korpuszalapú nyelvi példákon keresztül mutatta be a jelnyelvi változatosságot, néhány jellemző mintázatot és jelenséget.

Holecz Margit és Varjasi Szabolcs: A JelEsély projekt korpuszépítési munkálatai és az annotált jelnyelvi korpusz lehetőségei című előadásában részletesen bemutatta egy korpusz létrehozásának elméleti és gyakorlati munkálatait, kitérve az annotáció különböző lépéseire és nehézségeire.

Hámori Ágnes, Tücsök Dorottya és Romanek Péter Zalán: Területi változatok, hozzáférés, terminológiai fejlesztés: A magyar jelnyelvi alapszótár és oktatási jelkincstár kialakításának (oktatási) sztenderdizációs kihívásai című előadásában arról a folyamatról beszélt, mely előkészítette a siket gyermekek és a siket közösség számára oktatási céllal létrehozott magyar jelnyelvi alapszótár munkálatait és specifikus részét az oktatási jelkincstárat. Beszámolt a sztenderdizációs folyamat nehézségeiről és további lehetőségeiről, feladatokról.

Tarr Zoltán Péter és Nagyné Kiss Anna: Az online jelnyelvi szótár című előadásában beszámolt a JelEsély projekt korpuszalapú jelnyelvi szótárának létrehozási munkálatairól, nyelvészeti és technikai szempontból egyaránt. Bemutatták a szótár különböző felhasználási lehetőségeit is.

Ökrös Ferenc és Bartha Csilla: JelEsély a gyakorlatban: egy országos méretű empirikus kutatás koordinálásának „tanulói” tapasztalatai című előadásában a projekt kivitelezésének folyamatát és nehézségeit járták körbe interdiszciplináris (közgazdasági és nyelvészeti kiindulópontból egyaránt) keretben. Beszámoltak a projekt gyakorlati megvalósításának lépéseiről és eredményeiről.

Svéd humán fejlesztések magyar mintára

Magyarország Kormányának honlapján is beszámolnak arról a háromnapos látogatásról, melynek keretében Svédország küldöttsége megismerhette az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkársága alatt működő TÁMOP-TIOP Irányító Hatósági Feladatokat Ellátó Főosztály, illetve az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program és Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program Irányító Hatósági Feladatokat Ellátó Főosztály munkáját, és megtekintette a 2007-2013 programozási időszakban megvalósult sikeres projekthelyszíneket. Ennek keretében került sor a Többnyelvűségi Kutatóközpontban tett látogatásra is, melynek során Bartha Csilla ismertette a JelEsély projekt keretében megvalósuló szakmai munkát, Ökrös Ferenc pedig a projekt operatív megvalósítását. A kormányhonlapon megjelenő hír munkatársaink, Romanek Péter Zalán (jelnyelvi tolmácsolás) és Tarr Zoltán (technikai kivitelezés) jóvoltából magyar és nemzetközi jelnyelven is hozzáférhető.

Munkatársunk felvételt nyert a jelnyelvi tolmácsképzésre

A JelEsély projekt és a Többnyelvűségi Kutatóközpont egyik munkatársa, Csanálosi Erzsébet (Betty) felvételt nyert a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége által meghirdetet magyar jelnyelvi tolmácsképzésre. A tolmácsképzés részleteiről és követelményeiről az alábbi linken tájékozódhat: http://jelnyelv.hu/jelnyelvi-tolmacskepzes/

A központ munkatársai nevében gratulálunk a sikeréhez!

Bevonódás: a központ munkatársai közül egyre többen szereznek magyar jelnyelvből nyelvvizsgát

A JelEsély projekt egyik fő alapelve és célkitűzése volt a kölcsönös bevonódás. Ennek megfelelően a projekt munkatársai közül egyre többen szereznek formális keretek között magyar jelnyelvből nyelvvizsgát. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége által szervezett nyelvoktató kurzusokat bárki elkezdheti, aki szeretné elsajátítani a jelnyelvet. Ebben az évben a projekt munkatársai közül sikeres nyelvvizsgát tett (különböző szinteken, A1-től egészen B2-ig): Csanálosi Erzsébet (Betty), Bokor Julianna, Holecz Margit, Varjasi Szabolcs és Tücsök Dorottya.

A jelnyelvi tanfolyamokról több információt itt talál: http://jelnyelv.hu/jelnyelvi-kepzesek/

Gyermektábor a SINOSZ-ban, interjú készült Mázló Tímeával

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének szervezésében idén is megrendezésre került az egyhetes gyermektábor a Vidám Hét. A táborban a siket, nagyothalló és halló gyermekek közösen vettek részt a legkülönfélébb programokon. Nagyné Kiss Anna, a TKK munkatársa Mázló Tímeával, a tábor egyik szervezőjével készített az elmúlt héten interjút, magyar jelnyelven. 

Előadás a Finno-Ugric Computational Linguistics and related language resources konferencián

Bartha Csilla, Holecz Margit és Varjasi Szabolcs Multimodal communication – Lessons learnt from the first Hungarian Sign Language Corpus study címmel tart előadást a 2016. szeptember 23-án Helsinkiben megrendezésre kerülő Finno-Ugric Computational Linguistics and related language resources konferencián.

Az absztrakt elérhető a következő linken:

https://kitwiki.csc.fi/twiki/bin/view/FinCLARIN/KielipankkiEvent2016SeptemberBarthaHoleczVarjasi

A konferencia teljes programja megtekinthető a FIN-CLARIN konzorcium honlapján:

https://kitwiki.csc.fi/twiki/bin/view/FinCLARIN/KielipankkiEvent2016Sept...

Pages