2016. szeptember 7. és 9. között rendezte a Sapientia EMTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke (Marosvásárhely), a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke (Kolozsvár), illetve a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Kolozsvár) a 19. Élőnyelvi Konferenciát, melyen a JelEsély projekt önálló műhely keretében került bemutatásra Bartha Csilla vezetésével, Bevonódás, esélyteremtés, résztvevő nyelvi tervezés: a JelEsély projekt céljai, eredményei, innovációi címmel.

A műhely keretében elhangzottak a következő előadások:

Bartha Csilla és Romanek Péter Zalán: Jelnyelvi sztenderdizáció és bevonódás: A JelEsély projektum céljai és módszerei című előadásában beszámolt a projekt kezdeti lépéseiről, céljairól, ezek megvalósításának menetéről. Hangsúlyozták a bevonódás, az empíria fontosságát, érzékenyítették a hallgatóságot.

Bartha Csilla: Nyelvi szocializáció, nyelvhasználat és kétnyelvűség a magyarországi siket közösségben című előadásában bemutatta a magyarországi siket közösség jelenlegi helyzetét, lehetőségeit az oktatásban és a munkaerőpiacon. A bilingvális oktatás kötelező bevezetése kapcsán kitért azokra a problémákra és feladatokra, melyek megoldásához a projekt során végzett különböző kutatások eredményei aktívan hozzájárulnak.

Bokor Julianna és Pásztor Diána: A magyarországi siket gyermekek nyelvi kompetenciavizsgálatának elméleti és gyakorlati vonatkozásai című előadásában bemutatta a projekt során készített kompetenciamérések módszereit és eredményeit. Szemléltette a speciális iskolákban készített terepmunkák során gyűjtött adatok feldolgozási lehetőségeit, a kutatás folytatásának további irányait.

Nagyné Kiss Anna és Romanek Péter Zalán: "Ha ez jelnyelven így van, akkor miért nem helyes magyarul”? – Kétnyelvűség, variabilitás és metanyelvi tudatosság siket felnőttek körében című előadásában korpuszalapú nyelvi példákon keresztül mutatta be a jelnyelvi változatosságot, néhány jellemző mintázatot és jelenséget.

Holecz Margit és Varjasi Szabolcs: A JelEsély projekt korpuszépítési munkálatai és az annotált jelnyelvi korpusz lehetőségei című előadásában részletesen bemutatta egy korpusz létrehozásának elméleti és gyakorlati munkálatait, kitérve az annotáció különböző lépéseire és nehézségeire.

Hámori Ágnes, Tücsök Dorottya és Romanek Péter Zalán: Területi változatok, hozzáférés, terminológiai fejlesztés: A magyar jelnyelvi alapszótár és oktatási jelkincstár kialakításának (oktatási) sztenderdizációs kihívásai című előadásában arról a folyamatról beszélt, mely előkészítette a siket gyermekek és a siket közösség számára oktatási céllal létrehozott magyar jelnyelvi alapszótár munkálatait és specifikus részét az oktatási jelkincstárat. Beszámolt a sztenderdizációs folyamat nehézségeiről és további lehetőségeiről, feladatokról.

Tarr Zoltán Péter és Nagyné Kiss Anna: Az online jelnyelvi szótár című előadásában beszámolt a JelEsély projekt korpuszalapú jelnyelvi szótárának létrehozási munkálatairól, nyelvészeti és technikai szempontból egyaránt. Bemutatták a szótár különböző felhasználási lehetőségeit is.

Ökrös Ferenc és Bartha Csilla: JelEsély a gyakorlatban: egy országos méretű empirikus kutatás koordinálásának „tanulói” tapasztalatai című előadásában a projekt kivitelezésének folyamatát és nehézségeit járták körbe interdiszciplináris (közgazdasági és nyelvészeti kiindulópontból egyaránt) keretben. Beszámoltak a projekt gyakorlati megvalósításának lépéseiről és eredményeiről.