Kósa Ádám, az Európai parlament képviselője folytatja az olasz jelnyelv (LIS) hivatalos elismeréséért való küzdelmét. Bár a képviselő anyanyelve a magyar jelnyelv, a közelmúltban olasz jelnyelven szólalt fel a jelenlévők előtt. Felszólalásának jelképes értelme volt, hangsúlyozni az olasz jelnyelv és a világ még alkotmányos szinten nem elfogadott jelnyelveinek a fontosságát. Kiemelte, hogy a jelnyelv elismerése területén hazánk Európa élvonalába tartozik, amelyben vitathatatlan szerepe van a civil szférának. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége ugyanis aktívan hozzájárult ahhoz, hogy a magyar törvényhozásban már 2009-ben törvény szülessen a jelnyelv használatáról.

 Felszólalásában utalt arra, hogy Magyarország a fogyatékossággal élő emberek előtti infokommunikációs akadályok lebontásában is élen jár. Hazánkban idén március óta elérhető a KONTAKT tolmácsszolgáltatás, amely a siket és nagyothalló személyeket kapcsolja össze online videó alkalmazás segítségével halló embertársaikkal, így előbbiek társadalmi befogadása mindennapi valósággá válik. A JelEsély projekt révén pedig az MTA Nyelvtudományi Kutatóintézetében egyedülálló nyelvtudományi kutatás zajlik a jelnyelv egységesítése és közoktatásban való széleskörű bevezetés érdekében. „Magyarország jó úton halad afelé, hogy hazánkban minden siket és súlyosan nagyothalló ember előtt megszűnjenek azok a társadalmi akadályok, amelyek eddig különösen az oktatásban és a munka világában tapasztalhatóak voltak” mondta Kósa.

http://kosaadam.hu/hir/olasz_jelnyelven_szolalt_fel_kosa_adam_az_ep_plenaris_ulesen/

A JelEsély projekt egyik legalapvetőbb célkitűzése, hogy mind a magyar jelnyelv leírását, mind a magyarországi siket közösség nyelvhasználatának, szociológiai helyzetének jellemzését a közösségből kiválasztott terepmunkások segítségével, egy alulról felfelé irányuló folyamat keretében valósítsa meg. A kutatásban tehát kulcsfontosságú a leendő siket kollégák megfelelő felkészítése, a célok és módszertani alapvetések megismertetése a munkatársakkal.

A workshopon, mely július 10-én került megrendezésre, a legnagyobb előnyt kétségkívül az jelentette, hogy a holland jelnyelvi kutatások egyik legfontosabb személyisége, Trude Schermer is ellátogatott a programra. A Nederlands Gebarencentrum vezetője megosztotta a jelenlévőkkel azokat a legfontosabb tapasztalatokat, melyeket közel három évtizednyi kutatómunkája során halmozott föl. Jóllehet a 80-as években megkezdett jelnyelvi kutatások feltételei az akkori és a napjainkban tapasztalható technikai színvonal eltérései miatt nehezen hasonlíthatóak össze jelen projektum körülményeivel, az évek során kialakított munkafolyamatok bemutatása, az elkövetett hibák és megoldásaik ismertetése ezzel együtt is hasznos volt a megvalósítók számára. Hollandiában a sztenderdizációnak egy óvatos, a közösséggel folyamatosan kapcsolatot tartó, az érintettek visszajelzéseit is hasznosító módozatát dolgozta ki Trude Schermer csapata, s mindvégig szem előtt tartották a dialektusok megőrzésének fontosságát, az egységesített változat helyét és szerepét pontosan körvonalazva.

A leendő terepmunkások a holland példán túl kötetlen formában megismerkedhettek a majdani interjúztatás menetével, a legfontosabb elméleti és gyakorlati problémákkal, pl. a szociolingvisztikai kiindulópontú terepmunka főbb jellemzőivel, az általános etikai és technikai kérdésekkel. Lehetőségük nyílt megismerni más megvalósítókat, feladataikat és céljaikat, a projekt saját és sorstársaik életére gyakorolt hatását, a jelnyelv leírásával megnyíló lehetőségeket. A „Semmit rólunk nélkülünk” elv érvényesítését azáltal is megtapasztalhatták a siket közösségből érkező kollégák, hogy a szakmai vezető hangsúlyozta, mind a terepmunka, mind a lekérdezésre kerülő kérdőív kapcsán számítanak visszajelzéseikre, javaslataikra, hiszen a projekt módszertanban is mindenképpen alkalmazkodni kíván a vizsgált közösség igényeihez és tulajdonságaihoz.

Romanek Péter Zalán, Gyenes Dániel, Tarr Zoltán és Holecz Margit 2014. június 29. – július 2. között látogatást tettek a Nederlands Gebarencentrumban. A tanulmányút során megismerték az 1982-től elindult jelnyelvi korpusz és jelnyelvi szótárak technikai fejlődésének alakulásának történetét. Az első jelnyelvi szótáruk első változata papíralapú volt. Később VHS-en, majd CD-n dolgozták ki. A jelenlegi keretrendszer egy webes online szótár, egy e-learning rendszer és egy lexikont is tartalmaz, amelynek felépítését a kutatócentrum vezetője prof. Trude Schermer dolgozta ki. A holland vendéglátók szép gesztusának következtében felvételre került a Budapest jel a holland jelnyelvi szótárba.

A Nederlands Gebarencentrum honlapja (a jelnyelvi szótárral együtt) elérhető az alábbi linken:

https://www.gebarencentrum.nl/

A Többnyelvűségi kutatóközpont és a JelEsély projekt munkatársai közül többen részt vettek 2014. május 12-15 között egy stockholmi tanulmányúton. Az út célja a stockholmi Manillaskolan, egy speciális, siketek számára kialakított bilingvális (kétnyelvű) oktatási intézmény, valamint a Stockholmi Egyetem jelnyelvi kutatásokat folytató Nyelvészeti Tanszékének meglátogatása volt. A tanulmányút helyszínének kiválasztásában szerepet játszott az a tény, hogy 1982 óta bilingvális oktatásban részesítik a siket gyermekeket, az utóbbi 32 évben pedig már nem csupán engedélyezik, hogy a siket gyermekek számára a svéd jelnyelv használatát az oktatáson belül, hanem külön törvényi rendelkezés szól arról, hogy az implantált gyermekek számára is kötelező a jelnyelv. Ez az intézmény, valamint a svéd statisztikai adatok az igazi bizonyítékai annak, hogy a bilingvális, azaz kétnyelvű siketoktatás sokkalta hatékonyabb az Európa szerte elterjedt oralista módszerrel szemben, így méltó példát nyújthat a siketeket képző intézmények számára.

A látogatás során lehetőség volt a résztvevőknek nem csupán az iskolai környezetet megtekinteni, de egy olyan tanórát is meglátogattak, ahol egy siket tanárnő jelnyelven oktatott egy négyfős csoportot. A kis létszám lehetővé tette a gyermekek egyéni kompetenciáihoz igazítani az oktatási folyamatot.

A tanulmányút másik fontos célja a Stockholmi Egyetem nyelvészeti tanszékének meglátogatása volt, ahol munkatársaink találkoztak pl. Luise Daniellsonnal a Svéd Siketszövetség vezetőségi, valamint az EUD elnökségi tagjával, Johanna Meschsel, valamint Krister Schönstörmmel, akik a tanszék siket oktatói, valamint a Svéd mint második nyelv siketek számára kutatócsoport vezetői. Mindhárman előadásban ismertették aktuális kutatási területüket, majd ezt követően Bartha Csilla ismertette számukra a JelEsély projektet. A találkozót informális megbeszélés zárta, ahol a további együttműködési lehetőségekről is szó esett.