2016. szeptember 7. és 9. között rendezte a Sapientia EMTE Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke (Marosvásárhely), a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszéke (Kolozsvár), illetve a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet (Kolozsvár) a 19. Élőnyelvi Konferenciát, mely az élőnyelvi kutatásokra és a dialektológiára fókuszált. Különböző tematikájú kutatásoktól hallhattak előadásokat a résztvevők, ilyen volt például a magyar nyelvjáráskutatás a 21. században: hagyomány és innováció; nyelvváltozatok a 21. században: változó dialektusok, regionális köznyelvek, egységesülés és szétfejlődés; adatgyűjtési módszertan: hagyományos modellek, újítás és lehetőségek; nyelvjárások és nyelvek határán: nyelvjáráskutatás és kontaktológia; nyelvjárások és kisebbségi nyelvhasználat; nyelvjárások és nyelvi tervezés kisebbségi és többségi helyzetben; nyelvjárások és nyelvi attitűdök; nyelvjárások az oktatásban. A diszciplínában jelenlévő hagyományos módszerek újraértelmezése és a digitális forradalom térnyerése által létrejövő innovatív megoldások integrálása aktuális feladata és kérdése ezen kutatásoknak. A globalitás, a nagymértékű társadalmi mobilitás, a tömegkommunikációs eszközök terjedése, a digitális terek jelenléte átértelmezi a különböző módszereket, az adatgyűjtést és a feldolgozást, a vizsgálat során alkalmazott alapfogalmakat.

A konferencián három plenáris előadás hangzott el: Dennis R. Preston (Oklahoma State University, Michigan State University): New Trends in Perceptual Dialectology című előadásában a dialektológiakutatás új lehetőségeit, innovatív módszereit és a tudományterület átalakulását mutatta be. Borbély Anna (MTA Nyelvtudományi Intézet): Fenntartható kétnyelvűség című előadásában egy empirikus kutatás kvantitatív és kvalitatív vizsgálatának lehetőségeit prezentálta. A fenntartható kétnyelvűség modelljének elméleti és gyakorlati alkalmazhatóságát mutatta be. Bodó Csanád (ELTE BTK): Mediatizált nyelvjárások című előadásában a „nyelvjárás” fogalmát vizsgálta meg kétféle kontextusban, egyrészt a médiában, másrészt a moldvai magyar nyelvi revitalizációs programban megjelenő mediatizált „csángó“ nyelvjárással kapcsolatban.

A konferencia során különböző műhelyek is bemutatkoztak, a JelEsély projekt egy önálló, több előadást tartalmazó szekcióban ismertette tevékenységét.